Ahogy elnézegettük múltkor a tavaly nyári képeket, eszembe jutott, hogy milyen régen nem ettünk halas ropit.

Ez úgy készül, hogy a pecás kimegy a vízpartra és nem fog, csak ici-pici halacskát (pl. küszt), de azt jó sokat (50-60 darab simán elfogy). Hazatér a fejetlen, kibelezett zsákmánnyal (ha egyben vannak, a macsek megkergül), melegíteni kell vizet (60-70 fokra elég, akkor nem fő meg a hal, de lejön könnyen a pikkelyzet), két-három percre bele kell tenni a zsákmány maradékát. Pucolás után besózom, -vigyázz, igen könnyű elsózni!- és forró olajban ropogós-aranybarnára sütöm. Vagy jobb esetben a pasa(s) csinálja mindezt!

És: jó étvágyat hozzá, türelmet, mert nem lehet olyan gyorsan sütni, hogy ne fogyjon el azonnal...

Kellemes nyálcsorgatást,

a horgászfeleség

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.