Sziasztok!

Rövidebb-hosszabb kimaradások után kezdek visszatérni a gépek világába (imádott gyermekeimnek kezdek az agyára menni, tehát lazítanom kell - egyébként orvosi ukázom is van rá!)...

De igazából csak búcsúzni jöttem, mert energiám nem nagyon van, ami maradt, azt pedig szeretném a hétköznapibb dolgok mellett a Kampó Horgászbolt blogjára és honlapjára fordítani - webshopot töltögetni ugyan nem olyan nagy élvezet, de Valakinek ezt is meg kell csinálni. (Vajon jó érzés Valakinek lenni?)

Szóval, búcsúzni: költészet napján? Fodor Ákos 3 negatív szavával szeretnék:

NINCS

SEMMI

BAJ

Kívánok saját gondolatokat, és egy kikapcs-gombot, ha elegetek van belőlük (elvégre a mennyek országa is a lelki szegényeké, és milyen igaz!)...

Szép jó éjszakát kíván

Oláh Krisztina Anna, azaz 

Ancsa, a horgászfeleség

Sziasztok!

A késő éjszakai tanulás/netezés megtette hatását: kipurcantam kissé. Amíg feljavulok a blog "zárva"...

Ancsa, a horgászfeleség

Tegnap késő este azzal a hírrel ébresztett fel horgászom, hogy szép kis halat sikerült hazahoznia, és nekiáll pucolni... Szerény megfogalmazás segítségkérésre - vagy inkább feladat-áthárításra. Főszabály nálunk, hogy csak edénykész jószágok léphetik át család-jóllakatási célzattal a küszöböt - legyen az pikkelyes, tollas, szőrös-bőrös... A darabolás viszont már az én reszortom.

Hát, nem repestem az éjféli külön feladatért, de felfogható ez büntetésnek is, amiért még mindig nem vettem nagy, zárható tetejű, hal-alakú dobozt, amiben hűtőzhetek. Régebben szimpla műanyag zacsit használtam e célra, de egyszer a felső polcról megindult a leve, reggelre a hűtő alatt is takaríthattam. Ekkor fogadtam meg, hogy készen, lábosban, vagy fagyasztóban pihiznek a felhasználásra váró - immár - alapanyagok.

Szóval, a három-négy kiló közötti potyka sorsa már éjjel eldőlt: részben leves, részben "pörköltes" lesz belőle. Ma aztán utóbbi el is készült ebédre: a lefilézett halhúst felkockáztam (közben igen-igen szidtam magam, mert a szálkák számát legalábbis ötszörösére sikerült növelnem a folyamatos mérgelődés miatti figyelmetlenséggel), legalább 10 közepes / nagy fej vöröshagymát lepucoltam (pontosabban másfél éves lyánykám! Igen élvezi, hogy leszedheti a hagymák héját!), apróra felkockáztam. A maradék (kb. 15 deka) füstölt szalonnát is mütyürizáltam, majd láboskába vele, és alágyújtottam.

A hagymát és a szalonnát összepirítottam, bele a pontykockákat, nem kell neki sok idő, hamar összerottyan. Megszórtam pirospaprikával, gyári halfűszer-keverékkel. Só nálam nem kell bele, a szalonnánk ugyanis önmagában is felér egy sóbányával (disznóvágásban kezdőknek egy tanács: só helyett pácfűszert vegyél, drágább, de finomabb, egyszerűbb)... Menet közben készítettem tarhonyát.

Mivel a szálkamentesítést ugyancsak eltoltam az éjjel, kénytelen-kelletlen átbogarásztam az ételt összekeverés előtt: nem egy lélekemelő feladat, de sorstárs anyukák biztosan megértik.

A tarhonyával kevert hagymás-szalonnás pontypörkölthöz tejfölt is kínálhatsz. Garantáltan nincs erős halíze, a formája pedig köszönőviszonyban sincs az uszonyosokkal. Az íze viszont ISTENI!

Próbáld ki te is, jó étvágyat hozzá:

Ancsa, a horgászfeleség

'Két horgász ül a vízparton. Elmegy mögöttük egy temetési menet. Az egyik horgász feláll, leveszi a sapkáját, és megvárja, míg a menet elhalad.

- Maga nagyon együttérző.

- Ez a legkevesebb. Mégis csak a feleségem volt negyven évig.

 Tegnapi levelemben (bejegyzésemben) említettem, hogy két dolog is történt, ami nem a horgászathoz kapcsolódik, de érdemes némi figyelmet szentelni...

A gőzi takarítómizériának a számlájáról van szó.

 Sziasztok!

Úgy tűnik, hogy az elmúlt hetekben inkább szomorús-bosszantós, reklamációra okot adó esetekről közvetíthetek, mint horgászattal kapcsolatos dolgokról...

Mára kettő is jutna, de megosztom, és csak a Reader's Digest Kiadó esetét "ismertetem".

 Sziasztok!

Sokszor került szóba mostanában a magyar nyelv védelme. Én már annyival is elégedett lennék, ha a új szabályok helyett a régiek betartását, (nem a bötü, hanem a cél szerinti betartását!) kicsit erőltetnék odafenn. Sokan és sokszor említették már, hogy vitriolos kedvem tud lenni, ha valami nem tetszik...

Van, aki forrón szereti..., van aki a szagát-látványát étlapon, tányéron sem hidegen sem melegen... Példának okáért férjecském ilyen, magasra állítva a lécet, mert három csöpp-és kevésbé csöpp lányom nem csak nézegetni imádja a hazahordott halat.

Sziasztok!

Megtalált egy blogíró (rövidke blogéletem első ilyen örömteli eseménye, a többiek ugyanis IRL ismerősök), és ajánlott piszok jó és naná hogy halas recepteket.

Az oldalán találtam a filézés (és irdalás) technikájáról egy, szintén tetsző írást. És ha már konyhagálya, csináljuk jól! - alapon ajánlom figyelmetekbe! 

Ancsa, a horgászfeleség

Ja, és a cikk:

Kaptam levelet, névre-címre szólót. Hitelben küldöttet (éljen az adósságcsökkentés...)

Tudnivaló, hogy nem titkolom sem nevem, sem címem. Nem vagyok az a típus, aki aggódik az adatvédelmi akármije megsértéséért. Tehát nem aggódom.

Sziasztok!

Hétfőre mindkét segítségemnek sikerült visszaállítani a készülő honlap motorját. - Ezúton is ezer köszönet a segítségért!!! - az elveszett .dll egyébként nem lett meg...

És mivel én esténként/éjszaka "dolgozom", de inkább játszom, így este, (kb. 11-kor végeztem a "kötelező" körökkel: konyha-fürdő-gyerekek-étkező-konyha, azaz vacsora-fürdetés-altatás-összepakolás-rendrakás) ismét nekiültem, hogy nademajdmost...)

Na, most sem. Ugyanannál a mozzanatnál lett zizzenetlen a "motor": setüled-sehozzád állapota miatt úgy gondoltam, többet már nem árthatok, és ha értő kezek oly könnyen regenerálták a - mint utóbb kiderült sablon - problémát, hát nekem is menni fog :) 

Ahogy elnézegettük múltkor a tavaly nyári képeket, eszembe jutott, hogy milyen régen nem ettünk halas ropit.

Két szőke nő lemegy egy tóra horgászni. Minden nap bérelnek egy csónakot, majd kieveznek a tó közepére. Néhány napig semmit sem fognak, majd a következő nap hirtelen rájuk köszönt a szerencse, és vagy 30 halat emelnek ki a vízből.

Mint talán emlékeztek rá, (vagy még nem említettem?) ez a blog tanulási folyamat mellékterméke... Próbálom megérteni, hogy ha ezt-vagy-azt teszem/írom/le- avagy feltöltöm/ráklikkelek akkor mi történik? Eddigi kísérleteimmel semmi gond nem volt, olykor-olykor rövid megtorpanás után - esetleg segítséggel - egyszerűen tovább tudtam lépni a tananyag következő leckéjére. De most...

Sziasztok!

Mai bejegyzésem a családregény rovatba tartozik, bár nem horgásztémához. Apropója egy négy éve húzódó ügyintézés, de szeretnék jó példával elöljárni (elvégre sokat húztam le reklamációs ügyintézőként, információsként) hogy ne "a**ázás"-ba torkolljanak az esetek. Egyre gyakrabban veszem észre, hogy a szarkazmus, cinizmus, humor, cifra káromkodás kiveszik a magyar népszokások közül, ellenben a durva beszéd honosodik. Ne engedjük!

Ez a levelem. Kérlek, hogy ha a technikai megoldás nem tökéletes, - világszépítő kedvem van ma! - segítő szándékod jeléül érthetően (akár kommentelve) magyarázd már el, hogy hogyan kell csinálni!

Köszi!

a horgászfeleség

"A középút arany, de jelenleg javítás miatt el van zárva a forgalomtól."

Aszlányi Károly

Sajnos a javítás a számítódögregépre is ráfér, mert már megint nem azt teszi, amit mondok neki...

Ennek köszönhetően ma sem lesz rendes bejegyzésem, legalábbis a tegnaphoz tartozó éjjeli részben...

Talán reggel. Elvégre mindig van új nap és új a nap alatt!

Jó éjszakát,

a horgászfeleség

Kezdenek érkezni az utazási irodák reklámajánlatai: itt vagy itt nyaraljunk, olcsó, minőségi, hazai, külföldi, et cetera... Nálunk a választást sok minden befolyásolja...

Együtt élek egy emberrel, aki bármit hajlandó megtenni a halért, de megenni, na, azt nem. Ennek pocsolyaíze van, ennek halíze, ez száraz és ráadásul íztelen - sorolta a kifogásokat kapcsolatunk bimbózó szakaszában kérdésemre, hogy mi baja a halétekkel? Hát, - minden konyhaundorom ellenére - gondoltam, kifogok rajtad!

A szálka a hal bosszúja...

Horgászomon úrrá lett a segíthetnék egy szép és rettenetesen hideg téli napon: közös használatú spájzunkat (én kajahozzávalót és egyéb kreás mütyüröket, ő halkaja-hozzávalót és egyéb pecás mütyüröket tárol benne) elkezdte kipakolni: "Rendnek kell lenni, nem lehet beférni!" felkiáltással.

...nem mondom el senkinek - blogolom hát mindenkinek!

Na igen... Mai bejegyzésemet címezhetném a monitorhoz is: újabb őrült ötletemnek szegény pára fogja meginni a levét,

Horgászomat minden alkalommal elkísérni a partra több szempontból őrültségnek tűnik:

1, Különös helyzetünkből adódóan napi 20-22 órát együtt vagyunk.

Elvégre ha már horgász a család(fő), vérbeli családi horgászboltot szerettünk volna - így egyszerűen olyan házba költöztünk ahol minden adott:

Horgászfeleség

A férj egy pár órai horgászat után úgy dönt, hogy kiköt a csónakjával, és pihen egy kicsit. A feleség ekkor úgy dönt, hogy elviszi a csónakot egy kicsit, és majd olvasgat a tó közepén. Be is indítja a motort, behajózik, és lehorgonyoz.

Nem sokkal később megjelenik a horgászellenőr

...horgászfeleség, 70 éven felüli, mozgáskorlátozott: 1 db. horgászbottal...

 

A fenti részlet a google találata a "horgászfeleség" keresőszóra, egyébként éppen területi engedély árakat kerestem. Ennek fényében már talán érthetőbb...

Nem egyszer jelent meg eredményként és nem bírom kihagyni, hogy közzétegyem:)

Nektek is tetszik?

Horgászfeleség : kampohorgászboltos állás 1:1, már ami a blogolást illeti, nézzetek át oda is!

Ha jól értettem, leginkább életbevágóan fontos pecás híreket fogtok kapni: ki-mit-hol-mivel fog? Úristen, ez olyan felnőtt-tartalmasan hangzik..., na, most már mindegy, kiajánlom az uramat:

kampohorgaszbolt.blog.hu